Anna Margit (kiállítási katalógus)

10.000 Ft

Elkelt

Anna Margit (kiállítási katalógus)

10.000 Ft

  • Művészet
  • Megjelenés: 1983
  • Kiadó: Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
  • Oldalszám: 24 p
  • Dedikált példány!

Elkelt

Kategória: Címke:

Anna Margit – Magyar Nemzeti Galéria 1983. december – 1984. január. (Kiállítási katalógus) Előszó: Körner Éva. A kiállítást rendezte: Dávid Katalin és Anka Mária.
(Bp., 1983. MNG.) [24] p. színes és fekete-fehér képekkel.
Kiadói papírborítóban. A borítón „Rezsőnek és Olgának – Anna Margit” piros filctollal Gács Rezső, Rodolfónak és feleségének Nádor Olgának dedikált példány!

Anna_Margit_3Anna Margit (Eredetileg Sichermann, aztán Sólyom) (1913-1991) magyar festőművész, Ámos Imre felesége. A legkorábbi művei Ámos Imrével szoros kölcsönhatásban, szellemi rokonságban születtek. A harmincas években világos színekkel festett jelenetei, réveteg tekintetű nőalakjai tárgy nélküli nosztalgiával itatódnak át. Többnyire önmagát ábrázolta, az önarckép mindvégig központi szerepet játszott művészetében, életműve mintegy önéletrajzzá állt össze. Képei ekkor erősen dekoratív jellegűek voltak, az egymáshoz közeli tónusok a franciákat, mindenekelőtt Bonnardót idézték. Művészi érdeklődésének középpontjában Gulácsy, Csontváry, Derkovits, Chagall, Picasso állt. 1937-ben, a világkiállítás idején, Ámos Imrével Párizsba mentek, ahol találkoztak Chagall-lal, de sem életüket, sem művészetüket nem alakították át alapvetően az itteni élmények. 1938-1941 között a nyarakat Ámossal együtt Szentendrén töltötték, baráti körükhöz tartozott többek között Vajda Lajos, Vajda Júlia, Korniss Dezső, Kelemen Emil, Rozsda Endre, Barta Lajos, Bán Béla. A negyvenes években – Ámos Imre egyre gyakoribb munkaszolgálatainak idején – rajzain, festményein a kontúrok megerősödtek, abroncsszerűen fogták körbe, szorították önmagukba a formákat. Az önarckép olyan meghatározó jelentőségű, hogy a műfaji kereteket áttörve, kép a képben motívumként gyakran a csendéleteken is megjelent. A nőalakokba szinte kivétel nélkül önmagát helyettesítette be, szerepeket keresett és próbálgatott – ő a táncosnő, a múzsa, Venus, festőnő, prostituált, árva, menekülő. 1945-ben az Európai Iskola egyik alapító tagja volt. Már 1945 előtt megvoltak az előzményei annak a groteszk, csupán fejből, kézből és a felsőtestből álló bábunak, aki most szinte egyetlen elemi formára, a gömbfejre egyszerűsödve különböző szerepekben merítkezik meg: hol megváltó, hol próféta, halász, párka, özvegy. Ezekben a bábukban is gyakran önarcképeket festett, a hasonlóság helyett az attribútumok szolgálják az azonosítást.  1948 és 1953 között elhallgatott. Amikor újra dolgozni kezdett, a baba, bábu, bohóc lesz ismét a témája. Irodalmi ihletésű, elbeszélő képeket is festett. Az ötvenes évek végére a bábutematika mellett megszületett egy lírai, a szecessziót, Gulácsy alakjait idéző, visszafogottabb színeket használó, illetve szénnel vászonra készült műcsoport. A hetvenes évektől haláláig a háború és a zsidóság, az özvegység, a magány tragédiáját dolgozta fel ironikus, groteszk, gonosz és démoni hangokkal, ambivalenciával átitatott képein.

További információk

Tömeg 300 g
Méretek 21 × 22,5 cm

Értékelések

Még nincsenek értékelések.

„Anna Margit (kiállítási katalógus)” értékelése elsőként