(Brassai Sámuel): Gr. Csáky Álbin jeles beszéde az elkeresztelés tárgyában

(Brassai Sámuel): Gr. Csáky Álbin jeles beszéde az elkeresztelés tárgyában a képviselőházban nov. 27-kén 1890. – Irodalmi stylusból magyarra fordította egy anyanyelvét szerető és becsülő hazafi.
Utópiában (Kolozsvár), 1891. Szerző. – (Ny.: Gámán János örököseinél.) 36 p.
Kiadói papírborítóban. Az „utolsó erdélyi polihisztor”, nyelvész, filozófus természettudós név nélkül és titkos helyen „Utópiában” kiadott munkája.

Gróf Csáky Albin (1841 – 1912) 1888. szeptember 22-étől 1894. június 10-éig vallás- és közoktatásügyi miniszter. Miniszteri tevékenységének első fontosabb momentuma volt, az ún. elkeresztelési rendelet meghozása.  A rendelet értelmében pénzbüntetésre számíthatott az a szülő, aki vegyes házasságból született gyermekét nem az 1868. évi LIII. törvényben (Trefort-féle rendelet) meghatározott vallásra keresztelte, vagyis a fiút az apa, a lányt az anya vallására. Bár az előzetesen megkérdezett püspökök nem nyilvánítottak a dogma szempontjából aggályokat, az a katolikus lelkészség körében erős ellenállásra talált és azzal vádolták meg Csákyt, hogy kényszert gyakorol a papság lelkiismeretére és a katolikus hit dogmájára. Erre megoldásként Csáky a vegyes házasságokból származott gyermekekre nézve külön állami anyakönyvvezetést helyezett kilátásba. 1893-ban ő terjesztette be a képviselőházban az „izraelita vallás egyenjogúsításáról” és az „állami anyakönyvezésről” szóló törvényjavaslatokat. Meghatározó szerepe volt az 1894 és 1895 közötti egyházpolitikai reform végrehajtásában. 1894 nyarán tárcáját ott kellett hagynia, mert I. Ferenc József csak a magyar politikusok nyomására volt hajlandó ezeket a törvényeket elfogadni. 1890 és 1900 között Szarvas városának az országgyűlési képviselője. Számos város díszpolgára, a kolozsvári egyetem díszdoktora. A pápai szent Gergely-rend nagy- és a császári és királyi Lipót-rend középkeresztese.